Főoltár
A barokk oltár Hefele Menyhért munkásságát dicséri.
Az oltár érdekessége a forgatható belsejű tabernákulum.
Az ajtaján levő kép azt ábrázolja, amint Ábrahám tizedet ad Melkizedek főpapnak.
A nyúli Mindenszentek-templom 1774 és 1778 között épült. Az oldalon a templom története, főbb műtárgyai és berendezései szerepelnek pontosabb adatokkal: készítőkkel, évszámokkal, méretekkel és rövid képleírásokkal.
A nyúli római katolikus műemléktemplom a Szent István tér meghatározó épülete. Elhelyezkedése miatt nemcsak vallási központ, hanem a településképet formáló építészeti hangsúlypont is.
A templom értékét nemcsak az épület tömege adja, hanem a 18. századi barokk berendezés, a Dorfmeister Istvánhoz köthető festészeti program, a Hefele Menyhérthez kapcsolódó berendezési elemek, valamint a későbbi kiegészítések és felújítások együttese is.
A nyúli egyház története középkori előzményekre megy vissza: 1366-ból és 1527-ből már plébánosra utaló adatok ismertek. A korábbi templom valószínűleg 1696-ban, a rác pusztításkor égett le, majd 1698-ban újjáépítették, de ez még a mai épületnél jóval kisebb volt.
A ma álló templom 1774 és 1778 között épült. Tervei Hefele Menyhért elképzeléseihez kapcsolhatók, a kivitelező Fritsch A. Ferenc magyaróvári építőmester volt. A felszentelésre 1777-ben Mária Terézia Krisztus keresztjének ereklyedarabjait és egy 1750-ből származó barokk kelyhet küldött ajándékba.
Az alaprajz a templom belső térrendjét mutatja: a hajót, a szentélyt, a mellékoltárok, a szószék, a karzat és a fontosabb képek helyét. Segítségével jól követhető, hogy a berendezés és a festészeti program hogyan szerveződik a főtengely köré.
A templom falain körben elhelyezett tizennégy stációkép Samodai József alkotása. A sorozat 1980-ban készült a Szuchentrunk Mihály plébánossága idején végzett, 1978 és 1981 közötti belső felújítás során.
A képek Krisztus szenvedéstörténetének állomásait mutatják be az ítélettől a sírba tételig. A képsor jelentősége nemcsak áhítati, hanem művészettörténeti is, mert a templom 20. század végi megújulásának egyik jól azonosítható együttese.
A szentély legfontosabb berendezési elemei a barokk főoltár, a visszaállított Szentkereszt-oltár és a szószék. Ezek nemcsak liturgikus funkciójuk miatt jelentősek, hanem azért is, mert a templom 18. századi művészeti programjának és későbbi átalakításainak fontos emlékei.
A barokk oltár Hefele Menyhért munkásságát dicséri.
Az oltár érdekessége a forgatható belsejű tabernákulum.
Az ajtaján levő kép azt ábrázolja, amint Ábrahám tizedet ad Melkizedek főpapnak.
Fő képe Dorfmeister István 1785 telén, Sopronban festett olajképe; mérete 5 méter magas és 2,5 méter széles.
Az oltárkép a Mindenszenteket ábrázolja csoportképben. A főoltár mögött, az oszloputánzatok szélénél kétoldalt Szent István és Szent László freskói láthatók.
Az oltár külön érdekessége a forgatható belsejű tabernákulum. Az ajtaján látható jelenet azt ábrázolja, amint Ábrahám tizedet ad Melkizedek főpapnak.
A felvételen a mellékoltár fölött elhelyezett Golgota című olajfestmény látható. A művet Dorfmeister István festette 1785 telén, amikor a nyúli templom oltárképei is elkészültek.
A kép Krisztust ábrázolja a kereszten, a passió megrendítő. A festmény a szentély művészi programjának egyik jelentős darabja, és jól érzékelteti a templombelső késő barokk képi világát.
A szószéket Hefele Menyhért tervezte. 2006-ban került vissza eredeti helyére; korábban mintegy 80 éven át a Lourdes-i Szűz oltára állt ezen a helyen.
Külön figyelmet érdemel a szószék angyalkákkal díszített felső része. A szószék képi díszítésében három jelenet szerepel: az irgalmas szamaritánus, a gyermekeket tanító Jézus és a tékozló fiú hazatérése.
A főoltár mögött, az oszloputánzatok szélénél kétoldalt Szent István és Szent László freskója áll őrt.
A főoltár mögött, az oszloputánzatok szélénél kétoldalt Szent István és Szent László freskója áll őrt.
A főoltár mögött, az oszloputánzatok szélénél kétoldalt Szent István és Szent László freskója áll őrt.
Dorfmeister homlokzati freskója Szent István első vértanú megdicsőülését ábrázolja.
Az 5 x 3 méteres mennyezeti képen a Szűzanya megkoronázása látható.
Dorfmeister ezt a freskót is 1786 tavaszán készítette.
A Mária bemutatása című kép a hajó bal oldalfalát díszíti. A mű 1787-ben készült; alkotója a forrás szerint ismeretlen.
A kép témája Mária templomi bemutatása. A festmény a hajó oldalfalán elhelyezett, régebbi templomi képek közé tartozik.
Az Égre bízott ország című festmény Bukits Ernő műve, 2010-ből. A hajó jobb oldalfalán látható.
A kép vallási és nemzeti tartalmat kapcsol össze. Elhelyezése és témája miatt a templom újabb kori képi kiegészítései közé tartozik.
A karzatot 1925 és 1927 között építették át. A bővítés során oldalsó szárnyakat is kialakítottak, így a tér egyszerre szolgálta a zenei funkciót és a nagyobb befogadóképességet.
A jelenlegi orgonát a régi sípanyag felhasználásával, a korábbi szekrény kibővítésével építették újjá 2006-ban. Készítője Takács Péter.
A hangszer mechanikus működtetésű, 25 regiszteres orgona. 2022-ben felújították.
A toronyban három harang található. Mindhármat a Seltenhofer Frigyes fiai harangöntő gyár készítette 1924-ben.
A harangok tömege 1 mázsa, 5 mázsa és 1,5 mázsa. A három harang felfüggesztése 2022-ben új fémkeretet kapott, és korszerűsítették a motorikus indítást is.
A mai harangok az első világháború idején elvitt harangok pótlására készültek. Korábban kötéllel harangoztak, ma már gépi működtetés szolgálja a megszólaltatást.