A Rába Botond katonai jármű
A Borbély Mihályhoz kapcsolódó legismertebb korai műszaki teljesítmények közé tartozik, hogy részt vett annak a mérnöki csapatnak a munkájában, amely ezt a járműtípust megalkotta.
Egy tehetséges nyúli fiúból elismert mérnök lett
Borbély Mihály 1919-ben szegény nyúli családban született. Már gyermekkorában kitűnt tehetségével, és ebben meghatározó szerepet játszott nyúlhegyi tanítója, vitéz Kelevész Győző is, aki nemcsak felismerte képességeit, hanem anyagilag is segítette abban, hogy továbbtanulhasson.
A támogatásnak és saját szorgalmának köszönhetően végül gépészmérnöki diplomát szerzett. Életútja jól mutatja, hogy egy kis településről induló, szerény körülmények között élő fiatal is képes lehet országos jelentőségű pályát befutni, ha tudás, kitartás és megfelelő segítség találkozik egymással.
Borbély Mihály története egyszerre szól személyes tehetségről, közösségi támogatásról és arról, hogy a nyúli gyökerek később sem szakadtak el: külföldre távozása után is hálával emlékezett egykori tanítójára.
Részvétele a Rába Botond katonai jármű megalkotásában
A II. világháború idején Borbély Mihály annak a győri mérnök gárdának volt a tagja, amely részt vett a Rába Botond katonai jármű megalkotásában. Ez a tény önmagában is jelzi, hogy fiatal mérnökként komoly szakmai feladatokba kapcsolódhatott be, és tudása már ekkor értékesnek számított a magyar ipar számára.
A Rába Botond a korszak egyik ismert katonai járműve volt, így a hozzá kapcsolódó mérnöki munka Borbély Mihály pályájának fontos korai állomása lett. Ez a közreműködés nemcsak műszaki felkészültségét bizonyítja, hanem azt is, hogy már pályakezdőként is nagyobb léptékű, összetett fejlesztésekben vett részt.
Korai mérnöki kibontakozás
Borbély Mihály pályájának ez a szakasza jól mutatja, hogy tudását már fiatalon összetett ipari és haditechnikai feladatokban is hasznosítani tudta.
A későbbi pálya előzménye
A Botondhoz kapcsolódó munka későbbi vezető mérnöki szerepeinek is fontos előzménye volt, mert már ekkor megmutatkozott műszaki felkészültsége és tervezői alkalmassága.
Főmérnöki és műszaki igazgatói pálya
A háború után Borbély Mihály a Győri Textilművek főmérnöke lett, majd a Rábatex műszaki igazgatójaként dolgozott tovább. Ez a korszak pályájának másik kiemelkedő szakasza, amelyben már nemcsak mérnökként, hanem vezető szakemberként is bizonyított.
1953-ban textilipari találmányáért megkapta a Kossuth-díj bronz fokozatát. Elismerése azt mutatja, hogy munkája országos szinten is jelentős volt.
Kossuth-díj és szakmai elismerés
A díj nemcsak a találmány értékét jelezte, hanem azt is, hogy Borbély Mihály a hazai ipar meghatározó mérnökei közé tartozott. Munkája elméleti és gyakorlati szinten is kiemelkedő volt.
Elvhűség a politikai nyomás ellenére
Különösen figyelemre méltó, hogy a Kossuth-díjat annak ellenére is megkapta, hogy nem volt hajlandó belépni a Kommunista Pártba. Ez jellemének szilárdságát és szakmai tekintélyét egyaránt mutatja.
Szakkönyvek, nyelvtudás és svájci pálya
Borbély Mihály szakkönyveket írt, és folyékonyan beszélt németül. Ez a két körülmény jól érzékelteti, hogy nem csupán gyakorlati mérnök volt, hanem szélesebb látókörű, tudását rendszerezni és továbbadni képes szakember is.
1956-ban családjával együtt emigrált, és Svájcban telepedett le. Itt a Rüti gyár konstruktőreként szerzett hírnevet. Svájci munkássága ma még alig ismert, ezért további kutatásra vár, de annyi biztosan látható, hogy pályája külföldön is folytatódott, és ott is értékes mérnöki teljesítményt nyújtott.
Borbély Mihály svájci évei különösen izgalmas kutatási területet jelentenek, mert azt mutatják, hogy a nyúli származású mérnök tudása nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is megbecsülést szerzett.
Hálás tanítója, vitéz Kelevész Győző iránt
Borbély Mihály külföldre távozása után sem feledkezett meg egykori tanítójáról, vitéz Kelevész Győzőről, aki tanulmányai során végig segítette őt. Hálás szívvel emlékezett rá, és Svájcból rendszeresen támogatta őt csomagok küldésével.
Ez a gesztus különösen emberivé teszi Borbély Mihály alakját. Nemcsak kiváló mérnök volt, hanem olyan ember is, aki későbbi sikerei ellenére sem felejtette el, kinek köszönhette indulását.
Vitéz Kelevész Győző 1888 és 1983 között élt, az első világháborúban szerzett vitézséget, és 1924-től 1948-ig a nyúlhegyi iskola igazgatója volt. Személye így nemcsak Borbély Mihály életében, hanem Nyúl helyi oktatástörténetében is jelentős helyet foglal el.
Miért fontos Borbély Mihály emlékezete Nyúl számára?
Borbély Mihály nyúli származású mérnökként jelentős szakmai pályát futott be. Részt vett a Rába Botond fejlesztésében, a textiliparban vezető szerepet vállalt, majd Svájcban is folytatta munkáját.
Ugyanakkor története nemcsak szakmai sikertörténet. Ugyanilyen fontos benne a tanítói segítség, a közösségi felemelkedés lehetősége, az elvhűség, valamint az a hála, amellyel később is visszafordult egykori segítője felé. Borbély Mihály ezért méltán tartozik azok közé, akik Nyúl jó hírét öregbítették.